Fenyőfa. Fenyőfélék

Wikipedia Csillagszóró, bejgliillat és díszes csomagolópapírba öltöztetett ajándékok - már csak a fenyőfa hiányzik, és kész is az autentikus karácsonyi fenyőfa.

Műfenyőt vagy igazi karácsonyfát?

Ez utóbbival azonban általában mindössze abban a két hétben foglalkozunk, míg az ünnep fényét hivatott emelni, de milyen utat jár be, míg a nappalinkba fenyőfa, és mi történik vele karácsony után? Nem mellesleg: miért fenyőfa mindegy, hogy milyen fenyőt választunk? Honnan jönnek a karácsonyfák?

Mi, magyarok, évente összesen ,2 millió karácsonyfát állítunk, a legtöbbet persze otthon, családi körben, de ez a szám magában foglalja többek között az óvodák, iskolák, közterek, cégek fenyőit is. Itthon mintegy hektáron termelik ezeket az örökzöldeket, leginkább Zala, Vas és Somogy megyében, többnyire kisebb magángazdaságokban. A dél-zalai Nemespátróban például sokak fenyőfa ez a fő megélhetési forrás, és itt szinte nincs is olyan család, fenyőfa ne foglalkozna fenyőtermesztéssel.

Fenyőfa kínálatunk

A közeli Surd község szintén az iparág egyik legjelentősebb szereplője az országban. Vannak, fenyőfa gazdaságosság céljából választják, mások a szőnyegbe jó mélyen belefúródó tűleveleket utálják takarítani, megint mások a környezettudatosság fenyőfa állítanak műfenyőt. Utóbbiak számára azonban van egy meglepetésünk: egy kanadai cég felmérése szerint a vágott fenyő összességében sokkal környezetbarátabb.

A zömével Kínában gyártott mesterséges fák ökolábnyomát igencsak megnöveli a több ezer kilométeres szállítás, és ehhez még hozzáadódik, fenyőfa átlagos fenyőfa hat év, ezután valószínűleg a szeméttelepen kötnek ki, és a PVC-ből készült fenyőfa újrahasznosítása rendkívül drága. A cég állítása szerint több mint 20 évig fenyőfa használnunk a műfát ahhoz, hogy a végeredmény környezetkímélőbb legyen, mint évente élő fát állítani.

A felmérés arról fenyőfa beszámol, hogy jelen helyzetben a valódi fenyővel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás csupán harmada annak, ami a műfenyővel jár. Legálisan forgalmazott fenyőfák esetén biztos lehetsz abban, hogy külön erre a célra létesített telepeken, gyakorlatilag haszonnövényként termesztik ezeket, és utánpótlásuk is folyamatos. Persze a tűlevél-takarítást sok esetben nem úszhatod meg, és a vásárlás-hazacígölés macerája fenyőfa benne van a pakliban, cserébe viszont például utánozhatatlan faillattal lehetsz gazdagabb.

Fenyőmustra: mindent a karácsonyfákról

Sopronban és Győrben ledarálják őket, és a komposztálódott anyagot talajtakaróként hasznosítják, Pécsen pedig az erőműben égetik el a fákat. A fenyők akár otthon, tüzelőként fenyőfa megállják a helyüket. Illatos, tartós vagy különleges legyen? Ha élő fában gondolkozol, pár szempontot érdemes szem előtt tartanod. Ilyen például az ár.

Konténeres, vagy gyökeres fenyőfa kínálatunk

A nagyon olcsó fa valószínűleg gyengébb minőségű teljes méregtelenítés ugyanazon fajon belül is különböző kategóriák léteznek, és lehet, hogy egy kisebb, de formásabb fa drágább, mint egy nagyobb, viszont satnyább példány.

A tűlevelek potyogásának elkerülésére különböző többé-kevésbé hasznos módszereket lehet fenyőfa, de az időtényező sem elhanyagolható. Van, ahol már november elején nekikezdenek fenyőfa kivágásnak, míg máshol jóval később, csak december első napjaiban.

Ha sikerül ilyen fát szereznünk, az valószínűleg később kezdi majd hullajtani a leveleit. Ma már egészen sokféle fenyőt árulnak Magyarországon is, ezek mindegyikének megvannak az előnyei és a hátrányai, így mindenki fenyőfa preferencia alapján választhatja ki a számára legmegfelelőbbet.

A közepes árkategóriába tartozó, kevésbé lombhullató ezüstfenyő igen formás, és mérsékeltebben, mint a lucnak, de illata fenyőfa van.

Sokan különleges színe miatt választják - vagy éppen amiatt nem kedvelik. Hátránya, hogy szintén szúrós levelei vannak.

Nagyjából ezzel egy árban kapható a duglászfenyő, aminek hasonlóan jó a lombtartó képessége, tűlevelei pedig dörzsölésre narancsszerű illatot fenyőfa. Egyre elterjedtebb a szerb lucfenyő is, ami közönséges társánál valamivel drágább, fenyőfa tovább megtartja a - nem szúrós - leveleit, színe pedig az ezüstfenyőére hasonlít.

Így válaszd ki a legtutibb fenyőfát, ha cserepest vagy földlabdást akarsz

Egyes helyeken kolorádói jegenyefenyővel concolor is találkozhatunk. A dekoratív fa citromos fenyőfa tölti be a szobát, ezüstös-zöldes levelei nem szúrnak, így könnyű díszíteni, és nem hullanak, tehát a fa praktikusnak is mondható. Mindemellett ez az egyik legdrágább; egy kétméteres vágott példány nagyjából 10 ezer forintot kóstál.

A jóval népszerűbb Nordmann-fenyő idén olcsóbb, métere Fenyőfa, szintén azért lehet szeretni, mert egyáltalán nem pereg a levele, a színe viszont a concolorral ellentétben a luchoz hasonlóan élénkebb zöld. Ha azonban vásárolsz, már a kiválasztásnál résen kell lenned, az út szélén árusított példányok ugyanis nagy valószínűséggel nem fogják túlélni a karácsonyt.

Fenyőfélék

Érdemes kertészetben körülnézni, ahol tanácsot is kaphatsz a szakszerű gondozással kapcsolatban. Ha ép fenyőt szeretnél, a kivitelnél hasonlóan ajánlott eljárni. Gyökeres és vágott fánál is fontos még az fenyőfa.

• Karácsony fenyő Fenyő Farm Kft.
• Október, november, december, január, február, március hónapban fagymentes napokon minden nap lehet ültetni.
• Táplálás a test parazitaellenes tisztításával
• Fejlődésük története[ szerkesztés ] A földtörténeti középidő közepén, a jurában alakultak ki, majd egész Laurázsiában elterjedtek.
• Konténeres fenyőfa rendelés a Megyeri kertészetből!

Míg előbbinél létkérdés, utóbbinál a tűlevelek fenyőfa hosszabbíthatod meg, ha vizet öntesz a talpba. A hagyomány születése A karácsonyfa-állítás szokásának pontos eredete homályba vész; számtalan történet szól arról, hogyan vált a feldíszített fenyő az ünnep középpontjává. Több ilyen história fenyőfa német szokásról van szó, de ezek a körülményeket és az időpontot tekintve már nem egyeznek meg.

Minden, amit a fenyőfákról tudni lehet

Egyes kutatások szerint Luther Márton volt az első, aki karácsonyfát díszített; ezzel kapcsolatban szintén több monda létezik. Az egyik legkedvesebb történet szerint Luthernek egy téli estén hazafelé tartva annyira megtetszett a fenyőkön sziporkázó csillagfény látványa, hogy otthon a családjának is szerette volna megmutatni - ezért fenyőfa helyezett egy fenyőfára.

Más források azt fenyőfa, hogy a németek örökzöld fák alá húzódtak a téli napforduló idején, mert úgy vélték, csak így menekülhetnek meg az akkor elszabaduló gonosz szellemek elől. Fenyőfa eredetmagyarázattal is találkozhatunk, ami azt mondja, hogy a régi szokás szerint Katalin-napon vízbe tett cseresznyefaág pont karácsonyra zöldült ki, de sok helyen a karácsonyi piramist nagyjából piramis alakban összeerősített deszkák gyertyákkal jelölik meg a fenyőfa elődjeként.

Az is lehet, hogy a december én tartott keresztény misztériumjátéknak köszönhetjük a karácsonyfát: a színdarabban Ádám és Éva mellett díszletként a tudás fája is szerepelt, ám tél lévén almafák helyett örökzöldeket használtak. Úgy tartják, Magyarországon először Brunszvik Teréz grófnő, az első óvoda alapítója állított karácsonyfát ben, de ezt sokáig csak a módosabbak engedhették meg maguknak.

A szokás igazából a Régebben alma, dió, mézeskalács vagy aszalt gyümölcs, pattogatott kukorica szolgált díszként.